A halak már nagyon régóta részei az emberek életének.
Őseink a vizek mellett telepedtek le, mert ott mindig volt élet és táplálék. A hal nemcsak étel volt, hanem tudás, tapasztalat és hagyomány is. Generációk adták tovább, mikor, hol és hogyan érdemes halat fogni vagy elkészíteni.
Ma már sokkal többet tudunk a halakról, mint régen. Ismerjük az élőhelyeiket, a szokásaikat és azt is, hogyan lehet őket fenntartható módon nevelni. Ez segít abban, hogy a hal ne fogyjon el, hanem megmaradjon a jövőnek is.
Halpapa szerint a halak tisztelete a természet tiszteletével kezdődik. És ha ezt megtanuljuk, a hal újra természetes része lesz az életünknek.
